1.0Folt hátán folt...https://folthatanfolt.cafeblog.huAtahttps://folthatanfolt.cafeblog.hu/author/Ata/<p style="text-align: justify"><span style="font-size: 11px;font-family: Courier">Igen, ma egy kicsit dolgoztam is. Már amennyit az adott élethelyzetben lehet. Normális alkalmazotti munkakört lehetetlenség volt találni, így személyes pénzügyi tanácsadó lettem. Vagy mi a szösz?!</span></p> <p style="text-align: justify"><span style="font-size: 11px;font-family: Courier">Mindenesetre örülhetek annak, hogy még le sem diplomáztam, ismét kezdhetem a tanulást. Anélkül nem lenne élet az élet. És hozzáteszem, van mit tanulnom. </span></p> <p style="text-align: justify"><span style="font-size: 11px;font-family: Courier">Tehát emberek közt - felnőtt egyedekre gondolok -, egy kicsit kimozdulva, beszélgettem - vagyis néha inkább próbáltam beszélgetni - értelmes arcot vágva, értelmes, vagy annak hitt dolgokról. </span></p> <p style="text-align: justify"><span style="font-size: 11px;font-family: Courier">Mire hazaértem az én szerelmetes férjuram ELMOSOGATOTT! :) :) :)</span></p> <p style="text-align: justify"><span style="font-size: 11px;font-family: Courier">Mert igenis jól esik, nekünk hétköznapi nőknek ez a kis figyelmesség a férfitársadalom kifejlett tagjai részéről.</span><span style="font-size: 11px;font-family: Courier"> Egy hónapban egyszer egy könnyed mosogatás (esetleg vasárnapi ebéd után) és a szeretett (vagy szeretni vélt nő) szemében ismét láthatod majd felcsillanni a fényt.</span><span style="font-size: 11px;font-family: Courier"> Tehát elmosogatott, én pedig megdicsértem. </span></p> <p style="text-align: justify"><span style="font-size: 11px;font-family: Courier">Ő - nagy betűvel - elindult a "dolgozóba", én pedig átvettem a gyerekeket. Akik ma - valami különös ráérző készséggel</span><span style="font-size: 11px;font-family: Courier"> - hagyták, hogy tovább töltődjem. És én töltődtem - még most is, mikor írom ezeket a sorokat...</span></p>rich