S az a válasz, hogy “elolvadt kislányom” egy öt éves gyermeknek nem elegendő. Mert mi az, hogy egyszerre fehér lesz a világ, gyönyörű és titokzatos, s mindegyre csak rácsodálkozunk erre az elvarázsolt részére a földgolyónak, aztán egyszer csak nincs.

“De anya, hová tűnt???” – hangzik egyből a következő kérdés, erre a túl egyszerűnek tűnő válaszra. 

“Nem tudom, Dorka …nem tudom, ha tudnám…!” Mert anya sem tud mindent, s néha a “tündérit” nagyon nehéz elmagyarázni, ezért inkább meg sem próbáltam. Ez a megadás Dórit is inkább megnyugtatta. Ezt sokkal egyszerűbb volt számára elfogadni, merthogy akkor tényleg valami varázs – bűbáj, mágia, szemfényvesztés, bűvölet, csoda – igézet volt ez a pár nap, ez az egész, amit mi emberek télnek nevezünk…

^{Tehát az emberi lét egyik leglényegesebb kérdése:}

^{“HOVÁ TŰNIK A FEHÉR, MIKOR ELOLVAD A HÓ?”}

(Aki tudja a választ, kérem jelentkezzen! Köszönöm.)